MÉSZÁROS DÓRA

A kislány zárkózott, visszahúzódó volt. Zenei tanulmányai hatására gátlásai fokozatosan oldódni kezdtek. Ma már bátran ki mer állni a színpadra a fellépések alkalmával. Általános iskolai tanulmányainak befejezése előtt egy évvel kezdett el klarinétozni nagy lelkesen. Középiskolai tanulmányait lakóhelyén, vidéken folytatta, így már nem tudott részt venni az iskolánkban működő zeneoktatásban. Egy év kihagyás után testvérével együtt részt vettek a már előbb említett nemzetközi klarinéttáborban, ahol felelevenítette addigi tudását. Az ottani koncerteken elért sikerei hatására, szülei segítségével kerestek és találtak a lakóhelyén egy zenetanárt, aki Dóra volt tanára – Barka Ferenc – tapasztalatainak figyelembevételével megkezdte a gyermek klarinét oktatását. Azóta Dóra több alkalommal vett részt koncertjeinken.

MÉSZÁROS PÉTER

Középsúlyos nagyothalló gyermek. A klarinétoktatás megkezdésének első pillanatától lelkes és legtöbb eredményt felmutató diákunk. Hamar kialakult nála a megfelelő klarinéthang, ami azóta is egyenletesen fejlődik. Gondot okoz nála - a mai napig is - a bal kéz 4. és 5. ujjainak és a jobb kéz kisujjának merev tartása miatt, a nem megfelelő billentyűkezelés. Ezen kell a továbbiakban változtatni, megteremtve ezzel a biztos hangszerhasználatot. A napi gyakorlás feltételeinek biztosításával további gyors fejlődést érhetne el.

2006 tavaszán élete első nyilvános klarinétos fellépésén, az Óbudai Társaskörben megrendezett jótékonysági koncerten már zongorakísérettel adta elő J. B. Lully: Menuett című darabját.

2006. nyarán a Verőce – Magyarkúton megrendezett klarinéttábor lelkes résztvevője volt és a koncerteken is aktívan részt vett.

Több alkalommal játszott az iskolánkban megrendezett ünnepségeken és képviselte iskolánkat a különböző rendezvényeken. Óriási eredménynek számít a zenei kommunikáció, koncentráció és intonáció szempontjából, hogy a 2006-ban megrendezett iskolai karácsonyi ünnepélyen már trióban játszott. Balogh József 3 szólamú karácsonyi átiratát tanárával és Boros Bernadettel adta elő. A lehetőségek kihasználásával a „pódiumbiztonság” erősítése lenne még fontos számára.

2007 nyarán a nemzetközi klarinét táborban, trióban és kis zenekarban is játszott, több éve zenei oktatásban részesült halló fiatalokkal együtt.

2007 szeptemberére eljutott a regiszterváltásig, így a nagyobb hangterjedelmű darabokat is el tudja már játszani. Ennek köszönhető, hogy az őszi koncerten William Babell: Rigaudon” című darabját adta elő zongorakísérettel.             

NAGY DIÁNA

Enyhe fokban hallássérült kislány. Vele szemben „elfogult” vagyok! Amikor elsős volt az iskolában minden találkozásunk alkalmával azt kérdezte:

• Mikor mehetek klarinétozni?
• Nagyon pici a kezed, nem tudod még befogni a lyukakat!

Válaszomat minden alkalommal szomorúan vette tudomásul. Eljött a 2006 – 2007-es tanév. Az első találkozásunk alkalmával ismételten feltette a szokásos kérdést hozzátéve:

• Nézd meg, elég nagy már a kezem!?

Ekkor beadtam a derekamat!

• Próbáljuk meg! – válaszoltam.

A tanév elején az iskola diákjai körében ismét felmérést végeztünk, hogy új tehetséges gyerekeket fedezzünk fel. Balogh Józseffel összehívtuk a gyerekeket, kezükbe adtuk a hangszereket és „megfújattuk” őket. Amikor Dia került sorra elmagyaráztam neki, mit kell tennie. Figyelmesen végighallgatott, aztán megfújta és első próbálkozásra olyan szép hangon szólaltatta meg a hangszert, hogy a terem másik végében a többi gyerekkel foglalkozó Balogh József felkapta a fejét és megkérdezte tőlem, hogy én fújtam meg a hangszert? Nem!– válaszoltam – hanem ez a pici lány. Dia nagyon jó adottságú, úgy „áll a szája” ahogy kell. Hamar megért mindent, lelkes, muzikális és nagyon szeret szerepelni. Az Óbudai Társaskörben élete első klarinétos szereplésén - telt ház előtt – amikor eljátszotta a „Süss fel nap” című dalt kiszólt nekem:

• Eljátsszam „D –ről” is?
• Igen! –válaszoltam és ő szépen eljátszotta.
• „C-ről” is eljátszhatom?
• Ha akarod! – Ez is jól sikerült.
• Akkor még „G-ről” is eljátszom nekik!

Ráhagytam, mert láttam, hogy ügyes és élvezi. Amikor minden tudományát bemutatta meghajolt. Belopta magát a közönség szívébe, nevetve tapsolták meg. Amikor lejött a színpadról megdicsértem, gratuláltam neki, de ő csak ennyit mondott:

• Tudod, amikor „D-ről” játszottam, egy kicsit elkapkodtam.

Talán mondanom sem kell, ő a szívem csücske és úgy gondolom komoly gyakorlással, még sokat fejlődhet, és jó eredményeket érhet el. A 2007 decemberében a Magyar Rádió Márványtermében megrendezett a 2 éves program zárókoncertjén már J. Brahms: Bölcsődal című művét játszottuk el nagy sikerrel úgy, hogy ő fújta a hangszert én pedig játszottam rajta, mert az még számára nehéz volt, de nagy örömet szerzett neki, hogy már egy ilyen terjedelmes, nehéz darabot elő tudott adni. 

ZATYKÓ KEVIN

Súlyos nagyothalló, de jó adottságú, tehetséges, érdeklődő gyermek. A kezdetektől gondot jelentett az intonáció szempontjából a „leejtett” gégefő, mely beszédében is érzékelhető. Próbáltam elmagyarázni neki, hogy így nem lehet klarinétozni. Szólóban még nem okoz akkora gondot, de később, amikor duóban vagy zongorakísérettel fog játszani akkor derül ki, hogy a „leejtett” gégefőtől megváltozik a klarinét intonációja és a társhangszerektől (másik klarinét vagy zongora) eltérő hangmagasságban fog megszólalni. Akkor értette meg, hogyan kéne ezen változtatnia, amikor azt mondtam neki:

• Úgy tartsd a gégédet – nyelvedet, mint amikor nyelsz és így fújd meg a hangszert!

Ez használt! Amikor szükséges figyelmeztetem erre, és úgy tűnik ezzel a probléma sikeresen megoldódott, annyira, hogy a Magyar Rádió Márványtermében megrendezett koncerten már közönség előtt két darabot is eljátszott. Az egyiket („Hull a pelyhes fehér hó”) szólóban, a másikat („Schultz: Esti dal”) életében először zongorakísérettel. Mindkét művet szép hangon, intonáció szempontjából is tisztán adta elő. Azt, hogy milyen tehetséges az is bizonyítja, hogy a zongorakíséretes darabot időhiány miatt az iskolában csak két alkalommal volt módunk elpróbálni. A helyszínen találkozott először a zongorakísérővel, akivel csak az előadás előtt egyszer tudtak próbálni, mégis a közönség előtt hiba nélkül játszotta el az „Esti dal”-t. A szóló darab előadásánál adódtak gondok, - ez volt az első darab - de a „nádigazítás” után mindkét darabot szép hangon eljátszotta. Bízom benne, hogy a későbbiekben szorgalma és lelkesedése is nőni fog, így nagy reményeket fűzök hozzá.

BOROS BERNADETT

Enyhe nagyothalló, aki 2004 szeptemberében kezdett el klarinéton tanulni. Kezdetektől megfelelő klarinéthangot képez, de a rekeszlégzést nem mindig alkalmazza megfelelően. Mivel ez nincs rendben, hamar elfárad. A „rekesztámaszt” nem mindig használja és egyre „feljebb” veszi a levegőt, ez kihat az állóképességére, a hang minőségére és erejére, dinamikájára. Ezért a dinamikai különbségek alig hallhatóak játékában. A hangindítással is problémái vannak, mert nem használja megfelelően a nyelvét, ezért a hangok nem szólalnak meg időben. A későbbiekben ez gondot jelenthet a zenei formálásban, mert összemosódnak a hangok. Hamar tanul, muzikális, mindig lelkes. Szeret szerepelni, nem okoz számára gondot a közönség előtti játék. Ő is aktív résztvevője volt koncertjeinknek. Rendszeres résztvevője a nyári zenei táboroknak, ahol már zongorakísérettel is fellépett.

Bernadett lelkes, és ha tetszik neki egy új darab, képes azt gyorsan megtanulni. Erre jó példa, hogy amikor Mészáros Péter fellépése a zárókoncerten betegsége miatt bizonytalanná vált, Bernadett szólt, hogy szívesen eljátszaná helyette William Babell: Rigaudon című darabját. Saját darabja mellett elkezdtük gyakorolni Petiét is a koncert előtt minden nap. Nyugodt szívvel engedtem volna fellépni ezzel a darabbal, de nem került rá sor, mert Peti meggyógyult. Remélem légzése, klarinéthangja, annak dinamikája még fejlődik, de amennyiben így marad, annak is örülök, mert önmagához képest sokat fejlődött az elmúlt években.

A Magyar Rádióban megrendezett zárókoncert volt a vízválasztó Bernadett játékában. A fellépést megelőzően sokat dolgoztunk légzéstechnikáján, a hangindításokon, dinamikáján.
Megfogadta a jó tanácsokat és a humoros dorgálásokat és ennek köszönhetően mind klarinéthangban, mind előadásmódban és dinamikában végre egy összefogott, szép produkciót hallhatott a közönség. Ezen a koncerten képes volt már trióban is játszani.

Szorgalmas, érdeklődő kislány, aki érdeklődve figyelte hogyan klarinétozik Diána. Ennek köszönhetően a 2006/2007-es tanévben ő is jelentkezett, hogy klarinétozni szeretne. Az első alkalommal elmagyaráztam, hova és hogyan vegye a levegőt, és megmutattam neki a helyes szájtartást. Figyelmesen végighallgatott, majd belefújt a hangszerbe. Az első próbálkozásra zengő, telt hangot szólaltatott meg. Azonnal kiderült számomra, hogy „jól áll a szájában a klarinét”, nagyon jó adottságokkal rendelkezik. Onnan kezdve rendszeresen jár órákra. Egyszerű, kis hangterjedelmű gyermekdalokkal kezdtük el a munkát melyeknek hangkészlete nagyszekund, kisterc. A későbbiekben, amikor a darabok hangkészlete bővült, jelentkeztek nála az intellektuális problémák. Amíg 2 hangból álló dalok lejátszása nem okozott számára gondot (ezeket mechanikusan tudta játszani) addig a több hangból állóknál már nem tudta megjegyezni a többféle fogást és azok sorrendjét. Ezen a problémán úgy próbáltam meg nála is segíteni, hogy a fogásokat vele szemben állva mutattam a levegőben, a dallamnak megfelelő ritmusban. Ez segített nála is, lehetővé téve a több különböző hangból álló dalok eljátszását.