Beethoven Program

BEETHOVEN PROGRAM

Híres hallássérültek a világban

Hírességek

Ludwig van Beethoven (1770-1827)

"A néma szónok", a "vak festõ..." - rosszízû cirkuszi tréfának, de legalábbis fából vaskarikának érezzük az ilyesfajta szófordulatokat. Pedig létezett - igaz, ismereteink szerint mindössze egyetlen - mûvész, aki az alkotáshoz leginkább szükséges készsége, a hallása elvesztése után is képes volt folytatni a munkát. Új mûveket tudott komponálni, méghozzá nem is akármilyeneket.

A fülcsengéstõl a teljes süketségig

A kisgyermek Ludwig betegségeirõl viszonylag keveset tudunk, annyi azonban bizonyos, hogy TBCn és bárányhimlõn átesett. Ez utóbbi a zeneszerzõ arcán is nyomot hagyott. Gyermekkori asztmáját idõvel kinõtte.
1792-ben Beethoven úgy döntött, hogy elhagyja szülõvárosát és Bécsbe költözik. Remélte, hogy ott Mozart kezei alatt tanulhat, ám a császárvárosba érve a zseniális mûvész már nem élt. Az ifjút ekkor Haydn vette maga mellé. Ezen idõkbõl származó írásaiban tett említést elõször hasi bántalmairól, melyek hasmenés, székrekedés, görcsök és hányás formájában mutatkoztak A kellemetlenségek egész földi pályafutását végigkísérték, sõt élete delelõjétõl a rohamokhoz több napig tartó sárgaság is társult.
Beethoven 27 évesen tífuszon esett át, ami után nem sokkal kezdõdtek hallási problémái. Panaszai ekkor még csupán a bal fülére korlátozódtak, és csak idõszakosan fordultak elõ fülcsengés kíséretében.
1801-re azonban a betegség sokkal elõrehaladottabb állapotban volt: a halláscsökkenés mindkét oldalon jelentkezett és egyre fokozódott. Barátjához, Wegelerhez írott levelében kétségbeesetten számol be tapasztalatairól:

"hallásom az utóbbi 3 évben rohamosan romlik. Füleimben éjjelnappal állandó sípolást és zúgást hallok. Bármily egyéb foglalkozás esetén ez elviselhetõbb lenne, az enyémben azonban ez tényleg ijesztõ...
Hogy fel tudd fogni, milyen mértékû a süketségem, be kell neked vallanom, hogy a színházban egészen elõre kell hajolnom a zenekar felé, hogy az énekest halljam, mert ha ezt nem teszem, akkor a magas hangokat nem hallom, sem az énekesét, sem a zenekarét, ha pedig egy kissé távolabb állok, akkor egyáltalán semmit sem hallok. Gyakran elõfordul, hogy a halk beszéd tónusát hallom, de a szavakat már nem tudom kivenni. Ha viszont valaki kiabál, az elviselhetetlenül kellemetlen."
Beethoven az elkövetkezõ 1415-ös évben szinte teljesen elveszítette hallását. Mivel még a hétköznapi beszélgetés is teljesen lehetetlen, írásban közölte gondolatait az õt körülvevõkkel. Mindezeket füzetekben rögzítette, melyek száma haláláig elérte a 140-et. Ma a zeneszerzõ hagyatékának fontos részét képezik.

A néma tapsvihar

A mester az "Erzherzogtrió" bemutatóján szerepelt utoljára mint hangszeres zenész, a továbbiakban betegsége minden társas zenélési lehetõségtõl megfosztotta. Az ezt követõ nyolc évben már csak karmesterként jelent meg nyilvánosan. Ez úgy volt lehetséges, hogy egy közeli barátja (Johann Nepomuk Malzel, a metronóm feltalálója) fejre erõsíthetõ hangtölcsért szerkesztett a mesternek, ami némileg javított hallásán. Féltékeny vetélytársai természetesen nem is hagyták szó nélkül a különös megjelenést.
1822ben végleg visszavonult és már csak otthonában komponált. Tudjuk róla, hogy munka közben fogai közzé egy dobverõt szorított, aminek másik vége a zongora fedõlapjához ért. Ennek segítségével vált érzékelhetõvé a számára nem hallható hangszer, mivel a koponyacsont rezgése képes bizonyos mértékû hallásérzetet biztosítani.
1827 márciusáig, haláláig már csak egyetlen alkalommal lépett fel nagyközönség elõtt, a IX. szimfónia õsbemutatóján. A zeneirodalom legkiemelkedõbb alkotásai közé sorolható mû premierjét 1824 májusában, a Kartnertortheaterban rendezték meg. Az elõadás hatalmas sikert aratott, amibõl a már teljesen süket zeneszerzõ semmit sem vett észre. Beethoven a kottáiba merülve lapozgatott, amikor az egyik énekesnõ a hangosan éljenzõ publikum felé fordította. A megfáradt mester csak ekkor hajolt meg hálás közönsége elõtt.

Evelyn Glennie

Angol hallássérült ütõhangszeres mûvész, zeneszerzõ, tanár és ékszer tervezõ.

http://www.evelyn.co.uk/