BEETHOVEN PROGRAM
| Ez a hír járja... |
Média |
"Nyomorúságosan töltöm az életemet, közel két éve kerülök minden társaságot, mert nem bírom azt mondani az embereknek: süket vagyok!" - folytatta a panaszkodást Beethoven. Aki az 1800-as évek elején észlelte a bajt. De még tíz évig koncertezett, és szinte élete utolsó napjáig, 1827 márciusáig komponált. Hogy lehet? Úgy, hogy létezik belsõ hallás, belsõ rezonancia, amellyel a sérült hallású ember kapcsolatot tarthat a külvilággal. A legenda szerint Beethoven például egy falécet szorított a fogai közé, ha zongorázott, a mechanikus rezgés tájékoztatta.
A zeneszerzõ nem született süketnek, voltak hangélményei. Ám a született gyengénhallók is megtaníthatók az auditív élmények befogadására - ezt kísérletezte ki Balogh József, az Interclarinet együttes alapítója. Az ötlet, mint minden nagyszerû lelemény, roppant egyszerû. A klarinétos foga érintkezik a hangszerrel, a nád befolyásolja a hangadást, maga a rezgés viszont közvetlen, akárcsak az ütõhangszereknél. A magyar közönség is ismerheti Evelyn Glennie ütõst, aki tavaly járt Budapesten, és tudhat Shaw Dale Barnettrõl, a nagyot halló dobos fenoménról.
Az elsõ kísérlet "alanyai", de inkább nyertesei a Szabóky Adolf Mûszaki Szakközépiskola hallássérült növendékei, akik ma este fél nyolckor neves mûvészek társaságában (Básti Juli, Hernádi Judit, a Sebõ Együttes, Selmeczi György, az Ale Brider Band, stb.) a Nemzeti Színház Stúdiószínpadán lépnek föl. A jótékonysági est bevétele bizonyára lehetõvé teszi, hogy más iskolákban, más közösségekben is megkezdõdhessen a nagyot halló fiatalok zenei nevelése. A muzsika által az életük talán sikeresebb, és mindenképpen teljesebb lesz.
Szerzõ: Albert Mária
2003. március 18. 13:17
Blikk
Szerzõ: Tóth Piroska
2003. május 20.
DUNA TV
2006. 04.12.
Hallássérültek lapja
Van egy alapítvány Budapesten, a Bécsi úton, amelyik azt vette tervbe, hogy zenére oktat hallássérült fiatalokat. Erről a nem mindennapi munkáról, Balogh Beatrix alapítványi elnök asszonyt kérdeztük.
– Kérem, mutassa be: mi is ez az alapítvány, milyen területeken tevékenykedik, és hol foglal ebben helyet a hallássérültek zeneoktatása!?
– A Windland-Fúvósvilág Alapítvány az oktatás, kutatás, az alkotó és előadó-művészet, a nemzetközi zenei kommunikáció, az ismeretterjesztés, a kulturális turizmus, valamint az előadóművészek egészségmegőrzése, rekreációja területén dolgozik. Segíti a tehetséges fiatalokat, a hátrányos helyzetű csoportokat, az amatőr zenélést, és az élethosszig tartó tanulás elterjesztését. Speciális oktatási programja, a „Beethoven program”, hallássérültek zenei oktatását biztosítja. „Music for Deaf” projectünk a világon egyedülálló, amit az Európai Unió Leonardo da Vinci programja is támogat. Tanáraink nemzetközileg is elismert művész-tanárok. Az Interclarinet Mesteriskola, Zeneiskolánk és a Beethoven program vezetője, Balogh József klarinétművész, aki az Interclarinet együttesben játszik és lemezeket készít, melyben kollégái a Bécsi Filharmonikusok, a Berlini Filharmonikusok klarinétosai.
2006/2007-ben Zenekastély, Windland Music Palace néven indul az a megvalósításra váró projectünk, amely a Muslay kastély felújításával világszínvonalú környezetet szeretne biztosítani a tehetséges és hátrányos helyzetű, akár hallássérült fiatalok bentlakásos oktatásának is, továbbá szeretnénk létrehozni egy zenei élményparkot, a nemzeti zenéket bemutató témaparkot, hogy minél több emberhez juttassuk el a zenét, a zenei élményt!
– Ki és milyen formában, feltételekkel részesülhet ebben a hallássérült oktatásban, hogyan érheti el Önöket.
– Jelenleg Budapesten, a Szabóky Adolf Szakközépiskolában, valamint a Török Béla Általános és Speciális Szakiskolában tanítunk klarinétozni kb. 40 gyereket. Aki szeretne megismerkedni a zenetanulással, fakultatív módon is lehetősége van rá ezekben. Jelentkezni az iskolákon, vagy az Interneten keresztül a honlapunkon lehet (www.windland.org; info@windland.org), és más lapokra is fel fog kerülni az információ. Az oktatásért nem kell fizetni, mert a Soroptimist Klub támogatja a Beethoven programot. A hangszereket részben az Alapítványunk, de többségében a Frank Hammerschmidt Klarinetten cég új, speciális hangszereivel biztosítja az oktatáshoz. Ezen kívül hallássérült szervezetekkel karöltve, az Oktatási Minisztériummal felvéve a kapcsolatot, szeretnénk elindítani egy országos hálózat létrehozására irányuló folyamatot, amely megfelelő szakmai színvonalon képes a hallássérültek hangszeres zenei oktatását biztosítani!
– Siketek és nagyothallók egyaránt esélyesek a zenetanulásban?
– A halláskárosodás mértékét eddig nem kérdeztük, van sokféle mértékű halláskárosult a tanulók között. Ezt a Leonardo programunkban fogjuk megvizsgálni, és ott kerül majd elő ez a téma. Mindenre eddig még nem sikerült választ kapni, erre a program fogja megadni a választ.
– Miért éppen fúvós hangszerekre oktatják őket, ahol az intonáció különösen nehéz még a hallóknak is, mert a hang nincsen fixen temperálva, mint pl. a zongoránál?
– Azért fúvós hangszerrel dolgozunk, mert van egy úgynevezett belső hallás, és a klarinét, mivel érintkezik a testtel, közvetlen kapcsolatot teremt a hangszer és játékosa között. Ludwig van Beethoven, minden idők egyik legnagyobb zeneszerzője, legnagyobb műveit az után komponálta, miután elvesztette a hallását. Kezdődő hallásromlásának kiegyenlítésére egy lécet szegeltetett zongorájának rezonáns részére, és ezt a szájába véve jobban hallotta játékát. Akarva-akaratlanul egy fúvós hangszer játéka közben ugyanez a folyamat játszódik le, különösképpen a két szimpla nádas hangszer, a klarinét és a szaxofon játékmódjában, amikor a felső fogainkat rányomjuk a hangszer fúvókájára. Ez adta az ötletet számunkra, hogy a hallássérültek klarinétozni tanuljanak. Ez a téma bővebben előkerül az anyagunkban.
– Javít-e a hallásukon, vagy pszichéjükön a zeneoktatás „terápia”?
– Ezt a Leonardo programban vizsgáljuk majd; ebben a pillanatban nincsen erről még információnk. Az biztos, hogy érzelmi, kommunikációs és önbizalom terén sokat segít a hallássérülteknek a zeneoktatás. A zene olyan emberformáló erővel bír, ami kihat az egész személyiségre, érzelmileg kiegyensúlyozottabbá tesz, feloldja a belső feszültségeket, szorongást, értelmi képességeket, képzeletet, gondolkodást továbbá ritmuskészséget és mozgáskoordinációt fejleszt. Ezeknek a fiataloknak rendkívüli lehetőség, amikor egy eddig számukra szinte elérhetetlen területen tudnak megmutatkozni, alkotni. Kifejleszthetik belső hallásukat, el tudnak játszani darabokat, vagyis, zenélni tudnak ők is, nemcsak egyénileg, hanem közösen, klarinét zenekarban. Erre példa, hogy a kezdetekben nem vállalták a gyerekek a szereplést; el kellett telnie hosszabb időnek, mire erre ráéreztek. Mivel a hallássérült gyerekek azonos problémákkal küzdenek, célszerűnek látszik belőlük kialakítani klarinét együttest. Már több éve tanulnak klarinétozni, a program keretében szeretnénk létrehozni a „Beethoven Hallássérült Zenekar”-t, elkészíteni az együttes CD felvételét, és néhány lemezbemutató koncertet tartani. A program zárásaként a hallássérültek az Interclarinet együttessel közös koncertet adnak majd Bécsben, 2007 szeptemberében, amit sajtótájékoztató előz meg.
– A hangszer puszta megszólaltatásán túl művészi kifejező eszközökre is megtaníthatóak-e, magyarán: az „iskolás zenélésen” túl képesek-e művészi plusz elérésére a hallássérültek?
– A hangszer művészi megszólaltatása a legfőbb célunk. Ne csak maguknak, otthon és az iskolában játsszanak, de a közönségnek is. Célunk, hogy lehetőséget adjunk a művészi kifejezésre, egyenlő esélyük legyen a zenetanulás terén a nem hallássérültekkel. Hogy művészit alkossanak, arre megvan az esélyük. Van köztük néhány igen tehetséges, éppen úgy, mint a halló növendékek között. A halláskárosodás nem zárja ki, hogy ne kerüljenek ki közülük is művészek. Van néhány igen neves hallássérült művész és együttes is a világban. Nálunk a hallássérültek zeneoktatását illetően rengeteg az előítélet, a zeneterápiás módszerek már működnek, de az igazi zeneoktatás még várat magára. Ebben talán mi úttörő szerepet kaptunk. Ezekről a témákról Balogh József, a Beethoven program elindítója és vezetője többet tud mondani, valamint Barka Ferenc klarinéttanár, aki a Török Béla Iskolában nagyszerű munkát végez növendékeivel a hangszer oktatását, valamint a pedagógiai oldalt tekintve is.
– Akkor lássuk. hogyan vall tapasztalatairól a művész-tanár, Balogh József?
– Nyugodtan merem állítani, a kísérlet sikerült, a projekt sikeresen alkalmazható. A gyerekek valóban tudnak klarinétozni. Ezt az évközi iskolai fellépések, a gálakoncerten való közreműködés, a gyakorlati zenélés bebizonyította. Külön, nem várt öröm, hogy az elsajátított anyag szinte megegyezik a zeneiskolák előképző, első és további osztályainak előírt tananyag nehézségi fokával. A másik meglepetés, amit mi zenészek persze tudunk, hogy a zene a „szívből” jön. A gyerek eddig úgy érezhette, hogy a zenét, a zenélést, mint a fogyatékosságára legjobban figyelmeztető tevékenységet, távol kell tartania magától. Nem fogom elfelejteni az első pillantásokat, amiket egymás közt váltottak, amikor hangszerrel a kezemben beléptem a hallássérült osztályokba növendékeket toborozni. Ami biztos: speciális képzettség szükséges a hallássérültek klarinét tanításához, és speciális tananyagra is szükség van. A klarinéttanulás szerencsére nem igényel különleges testi adottságokat, szinte mindegyik gyerek megfelelt volna a kísérleti osztályokból.
Végezetül álljon itt egy jelmondat Balogh Józseftől, ami sokat kifejez abból a lelkiségből, amellyel ez az alapítvány dolgozik „Lehet, hogy igazi zenészek vesznek el amiatt, hogy nem merünk hangszert adni a hallássérült fiatalok kezébe.”
Muzsay András
2006. február 7.
Beethoven Program
Windland-Fúvósvilág Alapítvány
1054 Budapest, Hold u. 23. fsz. 6.
Tel/fax: 36-1-388-6689
windland@windland.org
www.windland.org